A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni.

Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.

• Mesélő-Fehérló: Kiss Alexandra
• Fehérló: Anna Manetti
• Fehérlófia: Plita Márk
• Fanyűvő: Varga Dániel
• Kőmorzsoló: Emődi Attila
• Vasgyúró: Hung-Ming Pan
• Koponányi Monyók: Marialura Savino
• Királylány 1: Marialaura Savino
• Királylány 2: Ellenbacher Kamilla
• Királylány 3: Winkelmayer Zsófia
• Griffmadár: Anna Manetti
• Sárkány: Szénási Dolli Kata, Marialaura Savino, Ellenbacher Kamilla, Winkelmayer Zsófia, Agárdi Márk, Emődi Attila, Hung-Ming Pan, Varga Dániel
• Zeneszerző: Porteleki Áron
• Látvány: Falucskai Fanni
• Jelmeztervező: Kovács Tímea
• Fénytervező: Pető József
• Díszlet/Szcenika: Mészáros Máté
• Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
• Asszisztens: Kiss Alexandra
• Ügyelő: Hódos Ildikó
• Koreográfus: Mészáros Máté