Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő:

JÁNOS VITÉZ

daljáték

Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán

A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.

A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.

“Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a ‘verses népmese’ nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy ‘továbbírta’ Petőfi meséjét, amelyben eredetileg ‘A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.’ Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.” (Részlet Székely György tanulmányából)

GALÉRIA
SZEREPLŐK

János Vitéz, Kukorica Jancsi Török-Ujhelyi Tamás
Iluska Misurák Tünde
Bagó Baranyi Péter
A gonosz mostoha Saárossy Kinga (Jászai-díjas)
Francia király Reiter Zoltán
Francia királylány Nagy Szilvia
Bartolo, udvari tudós Fehér István
Strázsamester Vokó János
Csősz Balogh András
Gazda Lisztóczki Péter

GGTánc Eger

Emődi Attila, Gioele Del Santo, Kelemen Dorottya, Martina Tizzi, Novák Laura, Plita Márk, Rovó Virág, Tóth Karolina, Törteli Nadin

Kórus

Barcsa Dorina, Ficzere Krisztina, Csák Ádám, Harman Dalma, Hegyi Máté, Kiss Alexandra, Lukácsi Boldizsár, Nagy György, Nagy Zoltán, Németh Márta, Petró Balázs, Poór Emese, Svéd Mátyás, Szabó Henrietta, Vanya Noémi, Varga György Gyerekek: Dovák Csoma, Juhász Ábel, Varga Ildikó

Zenekar

Ádám Endréné, Ágoston Ottó, Ágostonné Kugler Zsuzsanna, Báder Elemér, Bányi-Szarvas Márta, Bereczky Vilma, Császiné Deák Dorottya, Fazekas Melinda, Gulyás László, Gulyás-Huszárszki Éva, Gulyásné Bartók Beáta, Homa Edit, Jakab Zsófia, Juhász András, Kardos Judit, Kerekes József, Kis József,Klem Dénes, Kovács Henrik, Kovács László, Mándoky Béla, Mándokyné Ványi Gabriella, Nemes Ferenc, Nyeste Erzsébet, Puzsík János, Raby Zsófia, Takács Balázs, Vállajiné Nagy Andrea, Virág Lilla, Zsigmond László

SZÍNLAP

RendezőHalasi Imre (Jászai-díjas Érdemes Művész)
Díszlet, jelmezLaczó Henriette
KorrepetitorMarík Erzsébet
KoreográfusTopolánszky Tamás (Harangozó-Díjas Érdemes Művész)
TárskoreográfusEmődi Attila
KoreográfusasszisztensKelemen Dorottya
ÜgyelőHódosi Ildikó
SúgóSzecskó Andrea
RendezőasszisztensLázár Rita
KarmesterNagy Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük

Hozzászólás elküldése