Csizmás kandúr

A furfangos macska története több mint ötszáz éve az egyetemes meseirodalom része. ELŐADÁSOK No event found! GALÉRIA

A Dzsungel könyve

Dés László – Geszti Péter – Békés Pál:A DZSUNGEL KÖNYVE musical Maugli, Balu, Bagira, Sír Kán, és Ká… Ki ne ismerné Rudyard Kipling novellakötetének karaktereit? Ki ne hallott volna Maugli, az indiai „emberkölyök” történetéről, aki a Vadon Törvényei szerint nő fel, a bátor fekete párduc, Bagira tanításairól, az életvidám medve, Balu jóságáról, a hipnotizőr kígyó,…

Varázsfuvola

VARÁZSFUVOLA Jel és tánc – Jelnyelv és táncnyelv A tánc mint művészi kommunikáció különleges ihlető forrásai a GG Tánc Eger új produkciójában A Varázsfuvola egy nagyon gazdag, fordulatokban bővelkedő, rétegeiben külön-külön is elemezhető meseszerű történet, melyet számtalan feldolgozásban, értelmezésben láthattunk már. Ezúttal a felnőtté válás stációit, a pár találás nehézségeit, ezek külső és belső ellentmondásait járjuk körbe,…

Aranyrandevú

Az Aranyrandevúban Perc Adorján, a „nagy jellemszínész” érzelmi hullámvasút-utazását kísérhetjük nyomon, néhány, valaha általa elhagyott és őt elhagyó szerelmi állomása között.

Isten rabjai

Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.

Hosszúhajú veszedelem

Topolánszky Tamás társulatvezető prominens magyar koreográfusokat kért fel, hogy készítsenek önálló táncetüdöket Gárdonyi: Hosszúhajú veszedelem című novellafűzérének egy-egy gyöngyszeméből.

Diótörő

Ki ne ismerné Csajkovszkij csodálatos muzsikáját, melyben álom és valóság kapcsolódik össze egymással, hogy időtlen utazást teremtve, egyfajta határtalan térbe lebegtesse a zeneköltemény hallgatóit.

Beethoven V.

Beethoven V. szimfóniájának kezdő hangjaiban a sors pörölycsapásai hangzanak fel, ám lehetne e négy hang a citromsármány éneke, háborús idők győzelmi himnusza vagy…

János vitéz

A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.