Szeptember 26-án láthatja az egri közönség a Feledi Project CAR(wo)MEN c. előadását a XIII. Egri Stúdiószínházi Táncfesztiválon. Ennek apropóján beszélgettünk Feledi János rendező-koreográfussal a darab aktualitásáról, üzenetéről.
Miért döntött úgy, hogy a Carment szeretnéd feldolgozni?
Mielőtt megszületett volna a CAR(wo)MEN, másfél-két évvel a Don Quijotét adaptáltam 3 férfi táncosra, s akkoriban jött az ötlet, hogy szeretnék ennek egy női változatot is. A CAR(wo)MEN-ben nem a teljes Carmen-történetet állítjuk fókuszba, hanem inkább a nőiesség horizontján át motívumokat boncolgatunk, ugyanakkor olyan fontos jelképek is megjelennek, mint például a torreádor.
A Carmen a világ talán legismertebb operája, és számtalan módon dolgozták fel. Mennyire nehéz egy ilyen műhöz hozzányúlni, egyfelől azért, mert hogy ennyire ismert, másfelől abból fakadóan, hogy lehet-e még újat mutatni?
Mindkettő szempontból igaz, hogy nehéz. Mind az eredeti mű, mind a feldolgozások nyilván hatnak az emberre, de egy ponton túl ezeket el kell engedni és a saját víziót kell fókuszba helyezni.
Eredetileg 5-en adták elő, később 4 szereplős lett. Mi ennek az oka?
Kényszerűségből alakult így, ugyanakkor sikerült 4 táncosra úgy átdolgozni a korreográfiát, hogy nem vett el a darab mondanivalójából. És könnyebb is utaztatni így, hiszen elég sok helyen bemutattuk már a Nemzeti Táncszínháztól kezdve a Művészetek Völgyén át. Most éppen Pécsre készülünk és 26-án érkezünk Egerbe.
Miért csak nők jelennek meg?
Manapság nagyon felborult a nemek közötti helyzet, a férfiak kezdenek elnőiesedni, míg a nők keményebbek, férfiasabbak. És talán ezért motoszkált bennem, hogy csak nőkkel bemutassam ezeket az energiákat, a temperamentumot, megmutassam a magában vívódó vagy mással civakodó nőt, és hogy egy munkásosztályból származó, gyárban dolgozó nőből hogyan lehet hősnő, egyfajta torreádor, aki meg tudja élni saját világának kivetüléseit.
Mit üzen a CAR(wo)MEN a mai nők számára?
Azt, hogy merjenek bátran felvállalni minden helyzetet, merjenek szembenézni a személyiségváltozataikkal.
És mit üzen a férfiak számára?
Szintén azt, hogy merjenek bátrak lenni. A nőket a tenyerünkön kell hordozni, és ehhez meg kell találni a legjobb helyzeteket, hogy a nő nőnek érezhesse magát.
Összességében pedig úgy vélem, a produkció mindkét nem számára nem csupán elgondolkodtató, de nagyon szórakoztató is lesz. Ahogy egy-egy tipikus női karakterre ráismerünk, az számos vicces pillanatot eredményez majd.
Az előadás a Kulcsár Noémi Tellabor: Babaház c. alkotással együtt lesz megtekinthető. A belépőjegy mindkét előadás megtekintésére feljogosít.