„Más feladat az, amit előbb meg kell oldanom. Magamat kell megnevelnem. S te nem vagy az a férfi, aki segíthetsz ebben. Ezt egyedül kell megcsinálnom. […] Ha meg akarom érteni magamat, s az egész környezetemet, egészen egyedül kell állnom.” (Henrik Ibsen: Nóra)
Van-e „joga” egy nőnek elégedetlennek lennie az életével, aki egy „babaházban” él? Van-e „joga” egy nőnek elhagyni a családját, gyermekeit azért, hogy új értelmet keressen életének? Vagy akkor lelkiismeretlen, önző?
Nóra Ibsen legvitatottabb női alakja, s magát a művet is botrányosnak tartották 150 éve. De hiába az eltelt másfél évszázad, bizonyos kérdések a mai napig aktuálisak. Ha nincsenek már szavaink, miként kommunikálhatunk a mozgásunkkal? Mit jelenthet egy ölelés, egy pofon? Milyen az, amikor mozgatunk valakit, vagy amikor mozgatnak minket? És mi történik, ha már önerőből akarunk mozogni?
E kérdésekre a választ Kulcsár Noémi a tánc nyelvén törekszik megadni: Ibsen Nóra című drámájának eredeti címe, a Babaház „metaforikus jelentéssel is bír. Nem történetmesélés lesz, hanem a kitettséget, a babás jelleget, hogy valaki valakiket mozgat, a táncban jobban el tudjuk mesélni. A sorok közötti gondolatokat szeretnénk színpadra vinni” – mondta el Kalmár Andrásnak a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban Kulcsár Noémi Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész.
Bár a művet sokan az első olyan drámának tartják, mely a női egyenjogúság kérdéseivel foglalkozik, a táncelőadás inkább azzal foglalkozik, ahogy Nóra eljut a látszólag boldog állapotból az olyan mértékű elkeseredettségig, hogy kilép korábbi életéből.
Az előadás további érdekessége, hogy 5 nő fogja megformálni Nóra stációit – a férfi a darabban a néző lesz…
Az előadást szeptember 26-án 19:30-tól tekinthetik meg a Gárdonyi Géza Színházban. Az előadás a Feledi Project: Car(wo)men c. alkotással együtt lesz megtekinthető. A belépőjegy mindkét előadás megtekintésére feljogosít.
