Milyen szempontok alapján áll össze az Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál programja, milyen különleges előadások várnak idén a nézőkre, s mit is jelent maga a tánc? Erről beszélgettünk Kiss Alexandrával, a GG Tánc Eger művészeti titkárával, a fesztivál egyik szervezőjével.
2018 óta vagy a GG Tánc Eger művészeti titkára, tehát a Táncfesztivál szervezésével is évek óta foglalkozol. Milyen szempontok mérvadók a műsor összeállításakor?
Amikor csatlakoztam a GG Tánchoz, éppen a 7. Egri Stúdiószínházi Táncfesztiválra került sor. Az előttem lévő művészeti titkár már előkészítette, én csak becsatlakoztam, hiszen minden évben tavasszal kezdődnek az egyeztetések, s a nyári szünetre már „áll a lábán” a fesztivál, utána „csak” a finomhangolás van hátra.
Igyekszünk legalább kétévente nemzetközi együtteseket is bevonni – idén egy dél-koreai produkciót –, de voltak itt már a Szigligeti Színház táncosai vagy éppen Eger első testvérvárosának, a finn Porinak az előadói is.
Emellett a hazai profi táncegyüttesek előadásaiból igyekszünk egy témáját és stílusát tekintve minél színesebb kínálatot összeállítania moderntől a kortárson át a néptáncig.
Topolánszky Tamás, a fesztivál megálmodója, főszervezője teret ad az újonnan alakult táncegyütteseknek vagy a táncművészként sikeres, de koreográfusként még csak szárnyait próbálgató alkotóknak is, csakúgy mint a jövő tehetségeinek, így például az egri tánciskolai növendékeknek, akik idén a nyitógálán léphetnek fel.
Milyen helyet foglal el a kortárs táncfesztiválok sorában az egri rendezvény, mennyire van rá igény?
Úgy látom, hogy hál’ Istennek felfelé ível a Táncfesztivál, amely nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a miskolci mellett ez az egyetlen nagyobb Táncfesztivál az észak-magyarországi régióban.
Több olyan baráti társaság van, akik számára már hagyomány, hogy eljárnak ezekre az előadásokra, és minden évben nagyon várják. De nagy lehetőség ez a tánciskolai növendékek számára is, mert bár a pedagógusok igyekeznek tágítani a látókörüket és elvinni őket különféle eladásokra, itt 5 nap alatt nagyon sok stílust, elismert – sok esetben Harangozó-díjas – művészeket láthatnak, és ebből nagyon sokat tanulhatnak.
Emellett nyilván a nagyközönség számára is fontos, hogy nem kell például Budapestre utazni, hanem mi hozzuk ide a magyarországi táncszakma kiválóságait, és a könnyedebb táncelőadások mellett kicsit provokatívabb, a határokat feszegető alkotásokat is láthatnak.
A Táncfesztiválon a GG Tánc Egertől Fehérlófiát láthatjuk. Beszélnél egy kicsit erről az előadásról?
Hagyomány, hogy a GG Tánc Eger az évad első bemutatóját (egyfajta előbemutatóként) a táncfesztiválon tartja, idén ez a Fehérlófia lesz szeptember 28-án, 11 órakor. A Fehérlófiát mindenki ismeri, akár az elbeszélő költeményt vagy a Jankovics Marcell féle animációs filmet, a férfivá válásról szól. Mészáros Máté koreográfus újszerű elemeket használ, egy cirkuszi elemekkel tarkított, nagyon attraktív előadást láthatnak a gyerekek és a felnőttek. A nagyszerű látványhoz hozzájárulnak a Kovács Tímea által készített jelmezek, Falucskai Fanni látványtervező és Porteleki Áron zeneszerző munkája, valamint maguk a gyerekek is, akik rajzpályázatunkra több mint 100 izgalmas alkotást küldtek be a Fehérlófiáról – ezeket kivetítve láthatják majd az előadás közben.
TranzDanz: Hermész
Ahogy említetted, idén is nagyon különleges alkotások láthatóak a Táncfesztiválon. Nyilván nehéz kiemelni bármelyiket is, de személy szerint Te melyeket várod a leginkább?
Nagyon szeretem a gálákat, így várom az idei nyitógálát is, melyet ezúttal egy impozáns helyen, a Dobó téren rendezünk meg, ami gyönyörű hátteret ad majd a GG Tánc Eger művészeinek és a helyi tánciskolák növendékeinek.
Aznap este a TranzDanz Hermész c. egyszemélyes előadását is láthatjuk Tókos Attila jóvoltából. A darabban nem csak táncművészként, de színészként is nagyon erősen jelen van, 60 percet így végig vinni óriási teljesítmény. Valóban beleszegezi az embert a székbe.
Témaként még nagyon megfog a Pécsi Balett táncművészei, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékei és a PB2 Company művészei által bemutatásra kerülő Trianon, mely egy sokak által boncolgatott érzékeny témát dolgoz fel, és nyilván mindenkire mély hatást gyakorol majd.
A Táncfesztivál zárónapján ismét a Dobó térre térünk vissza, ahol – a Koreai Kulturális Központ támogatásával – egy újhullámos dél-koreai táncegyüttes, a Liquid Sound nagyon látványos, a koreai kultúrát bemutató előadását láthatjuk. Az Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál kiemelt partenereként meg kell említenem még a Nemzeti Táncszínházat, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, amely óriási segítséget nyújt a magas színvonal fenntartásában. Ez a nagyon szép fényekkel tarkított táncelőadás az esti félhomályban, az egri várral a háttérben méltó zárása lesz a fesztiválnak.
Liquid Sound
Végül egy kicsit személyesebb vizekre evezve, mit jelent számodra a tánc?
Bár profi szinten soha nem foglalkoztam a tánccal – bábszínészként és ének–zene szakon végezem –, 13-14 éves néptáncos múltam van, így megismerhettem ennek a táncnak a szépségét. Alapvetően nyitott vagyok nem csupán a tánc, de a művészet iránt is, óriási lelkesedéssel fordulok a művészetek felé.
Számomra a tánc a felszabadulást jelenti. Gondolok itt egyfelől arra, amikor a táncművészeket látjuk, ahogy őszintén „benne vannak” a táncban – nem feltétlen egy előadáson, hanem akár egy próbán, tréning alatt –, ahogy megfeledkeznek a külvilágról, s csak a mozdulat számít. Látom, ahogy erősen koncentrál a testére, a mozdulataira, hogy minél pontosabb, szebb legyen, ez óriási élmény nézőként is, de a művésznek is óriási szabadságot ad.
Másfelől, hacsak nem ismerjük a történetet – mint például a Rómeó és Júlia vagy az Anna Karenina esetében –, nézőként nem feltétlenül tudom, mit gondol a koreográfus. Mivel nem hallok szöveget, nem mondják meg, mit látok, tényleg az én képzeletemre van bízva, hogy mit szűrök le abból a mozdulat- vagy motívumsorból, amit a rendező odaálmodott a színpadra. Ez az én szabadságom…