A 65 éves Duna Művészegyüttes művészeti vezetőjével, Juhász Zsolttal arról beszélgettünk, miként ötvözik a kortárs színpadi megfogalmazást és a hagyományos folklórt, s hogy a Kárpát-medence népi műveltsége, a nagy elődök szellemi hagyatéka, köztük Makovecz Imre életműve miként jelenik meg a Héttorony előadásban.
65 éves a Duna Művészegyüttes, ami egészen fantasztikus teljesítmény. Hogyan értékelik az elmúlt időszakot, illetve mesélnének-e arról, milyen jelentős változások történetek az együttes és úgy általánosságban a magyarországi táncművészet tekintetében az elmúlt több mint 6 évtized során?
A Belügyminisztérium 1957-ben alapította meg a BM Duna Művészegyüttest. Az alapítók elképzelései szerint a társulat feladata többek között a BM személyi állománya és családtagjai kulturális igényeinek kielégítése, ízlésének fejlesztése volt. Kialakult egy művészeti koncepció is: mindent kifejezni a tánccal és ez a tánc lehet nem néptánc is. A „Dunának” már a kezdetektől lehetősége nyílt arra, hogy a néptánckompozíciók mellett új színpadi művek létrehozásával kísérletezzen. A Társulat 65 éve folyamatosan a kortárs színpadi megfogalmazás és a hagyományos folklór között egyensúlyozva létezik.
Ami általánosságban a magyarországi színpadi néptáncot illeti, arról is elmondható, hogy – akárcsak a Duna Művészegyüttes – az elmúlt 6 évtizedben rengeteget fejlődött. Egyrészt lényegesen magasabb a táncosok technikai tudása, másrészt a koreográfusok is sokkal mélyebb alapra tudnak építkezni az elődök kísérletező tevékenységéből, munkásságából kifolyólag.
Nem feledhetjük azt a komoly színházi inspirációt sem, ami a néptánc-koreográfusokban létrejön, hiszen a 21. századi színházi minőség is komolyan inspirálja a mai koreográfus társadalmat.
Törekvésük, hogy előadásaik a néptánc iránt érdeklődőket a színházhoz, a színházba járókat pedig a néptánchoz vigyék közelebb. Hogyan látják mindezt manapság, milyen az emberek viszonya a színházhoz, illetve a néptánchoz?
Komoly küldetéstudatunk van azzal kapcsolatban, hogy az embereket, legfőképp a fiatalokat is bevonzzuk a színházba. Törekszünk erre például gyerekeknek szóló táncszínházi előadásokkal, illetve az ifjúsági korosztályt megszólító produkciókkal, például a Rendhagyó Néprajzi és Népzenei óráinkkal, amikor egy interaktív óra keretében mutatjuk be számos Kárpát-medencei tájegység táncát és tánctípusát. Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban már jó eredményeket értünk el, de meghatározó küldetésünk ez a jövőben is.
A Héttorony célja, hogy Makovecz Imre gondolkodásmódját, műveinek komplexitását a tánc nyelvén fogalmazza meg. Nem tűnik egyszerű feladatnak… Hogyan kapcsolódhat össze tánc és építészet?
A különböző művészetek összekapcsolása nem idegen a számunkra. Amikor a Héttorony legenda szimbolikáját gondoltuk át és alakítottuk színpadra, tudtuk, hogy Makovecz Imre gondolkodásmódját és művészetét kell megjelenítenünk.
A Kárpát-medence népi műveltsége, a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyainak ölelésében. Makovecz Imre életművét is ilyen kincsnek nevezhetjük, és azt gondolom, hogy a Duna Művészegyüttessel méltóképpen jelenítjük meg ezt a színpadon.
Mit üzen a nézőknek a Héttorony-legendája?
Ahhoz, hogy nemzeti identitásunk megmaradjon, fontos, hogy merítkezzünk a múltból, fontos, hogy a múlt értékeit is beépítsük a mába, ettől működni fog egyfajta kontinuitás. Talán ez a legjelentősebb üzenete a Héttorony legendának.
E gondolat köré épült Makovecz-mester művészete is az építészet terén, illetve a néptánc- koreográfusaink is ugyanezt a gondolatot képviselik alkotásaikon keresztül. Ennek a jegyében hoztak létre kiváló koreográfiákat, így az ő szellemi örökségük iránti tiszteletadás is megjelenik az Héttorony című előadásban.
A Héttorony élőzenés produkció Novák Péterrel és az Etnofonnal. Jómagam úgy látom, hogy egyre inkább megjelenik a táncos produkciókban az élőzene. Miért tartják ezt fontosnak?
A néptánc-színpadtól nem idegen az élőzene, hiszen autentikus néptáncos előadásinkat is mindig saját zenekarunk, a Göncöl zenekar kíséri élőben. Sőt, a Duna Művészegyüttes több néptánc-színházi előadására is jellemző, hogy élőzenére épül, például a Solus Christus, Elmúlt Időkből – Bartók & Folk vagy a Barocco Rustico.
Az élőzenének különleges ereje van a színpadon, így amikor Küttel Dávid barátommal kitaláltuk, hogy elkészítjük a Héttorony című előadást, nem volt kérdés, hogy az az Etnofon zenekar és Duna Művészegyüttes közös produkciója legyen. Ennek a fúziónak köszönhetően lett igazán különleges ez a táncszínházi előadás.
Szeretettel várunk mindenkit 2022. szeptember 23-án a Héttorony c. előadásra a XI. Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál keretében a Gárdonyi Géza Színházba!
